“Nem tudom mit vegyek neki! Azt mondja semmire sincs szüksége. Azt mondja ne is ünnepeljük meg. Elég egy szál virág vagy egy üveg bor meg két puszi. Na persze, mintha nem számítana, ünnep-e vagy hétköznap.”
Ugye ismerősek ezek a mondatok? Akár a párunk születésnapjáról van szó, akár házassági évfordulóról vagy a szüleink születésnapjáról, sokszor óriási fejtörésbe kerül az igazi ajándék megtalálása, ami nem csak emlékezetes, hanem a megajándékozottnak is nagy örömet okoz. A negyedik x felett az ember szívesebben ünnepel visszafogottan, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ez így illendő.
A házi tűzijáték nem az az ajándék, amelyet egy felnőtt férfi vagy egy idős házaspár magától kérne az ünnep fényének emelésére –mert úgy érezhetik, hogy fölösleges, vagy gyerekes, komolytalan – viszont biztosak lehetünk benne, hogy óriási örömet és meglepetést okozhatunk vele.
A férfiak mindig is nagyon szerettek játszani a tűzzel, ezt a késztetésüket a civilizáció keretei között meglehetősen vissza kellett fogniuk. Legyen a párunk felnőtt férfi, érett és megfontolt, ha azt szeretnénk látni, hogy csillogó szemekkel bámulja a pirotechnika segítségével megjelenített látványosságunkat, vagy tapsikol, esetleg kiabál, mint egy gyerek, bátran lepjük meg a szikra, a füst és karakteres hanghatás elegyével, azaz egy házi tűzijátékkal.
Szüleink köszöntésekor picit szárnyaljunk vissza a nosztalgia szárnyán, képzeljük el, hogy mekkora csoda volt még a tűzijáték, amikor ők voltak gyerekek. Nekünk hétköznapi jelenség, nekik sokáig nem hogy egy évben egyszer lett volna rá alkalmuk, hanem évtizedekig még ezt is elvették tőlük. Varázsoljuk elő az idősebb korosztályból a gyereket, szerezzünk nekik egyszerre felemelő és fergeteges élményt.
A házi ünnepségünk meghívottjai hetekig és hónapokig fognak a finom ételeket és a kellemes társaságot megkoronázó látványosságról beszélni, amely valóban feledhetetlenné tette az eseményt. Egy igazi háziasszony a tüzet is kézben tartja, hogy a családja eljátszhasson vele vagy hogy elgyönyörködjön benne!
